Várong Tolna megye harmadik legkisebb népességű települése, a dombóvári kistérség része, mely a somogyi határon fekszik. A kistérésgen belül elmaradott kistelepülésnek számít, melynek okai: a történelmi fejlődés során mindig kiszorult a fejlődésből, és az elnéptelenedés veszélye.

1. Története

A faluról szóló első írásos emlék Szent István korából való, mikor a királyi testőrség lakhelyéül szolgált. Neve bekerült az 1138-as dömsödi adománylevélbe is. A török korban végig lakott maradt, ami akkoriban igen jelentős "eredmény" volt. Az 1643-as missziós jelentés plébániaközpontként említi, melyhez Szil és Marosd is tartozott. A kuruc harcok idején ideiglenesen elnéptelenedett, határai megrövidültek.

Várong községként való élete 1734. május 31-én, a göllei plébános által írt "Szálló-levéllel" kezdődött, ekkor vett kedvezőbb fordulatot a lakosok élete is. Népessége mindig főleg katolikus volt - 1752 és 1759 között épült barokk stílusú temploma a falu egyik dombján.

A hozzá közel eső községek valaha mezővárosok voltak: Somogyszil, Szakcs, Tamási; ezek századfordulóig jelentős iparral és kereskedelemmel rendelkeztek. A 19. század második felében a piarista rend követelései miatt Várong földterületektől, legelőktől, erdőktől esett el.

A lakosság régóta a mezőgazdaságból és állattenyésztésből élt. Az 1960-as években létrejött szövetkezet munkahelyet biztosított a környékbelieknek, majd az 1990-es években kft-vé alakult és szép lassan leépült.

Hosszú történelmét régészeti leletek is alátámasztják: rengeteg fém-, porcelán-, kőtárgyat, eszközt és szerszámot találtak itt régészek. A legrégebbi a római korból származik.

2. Mezőgazdaság és ipar 

Várong nem rendelkezik jelentős iparral vagy egyéni vállalkozással. Egyetlen foglalkoztatója az említett szövetkezet, illetve annak jogutódja, az 1999-ben alakult Agro Tour '99 Kft. Sokáig foglalkoztak állattenyésztéssel (sertés és marha), de mostnara csak a mezőgazdaság maradt, ami munkahelyek elvesztésével járt: 120-130 emberből kb. 15 maradt. Azóta a falu csak a közmunka és mezőgazdasági program keretében tud munkát biztosítani. A többiek Dombóvárra vagy Tabra járnak dolgozni. 

A Kft által fizetett ipari adó azért még mindig fontos része a község bevételének.

3. Intézmények és szolgáltatások